Beavatkozás a fa életébe, de a hálózat biztonságos üzemeltetése érdekében elkerülhetetlen feladat.
Gallyazásnak nevezzük a szabadvezeték-hálózatok mentén lévő fák és bokrok ágainak, gallyainak eltávolítását. Azért van rá szükség, mert a vezetéket megközelítő hajtások balesetet (áramütést), illetve hosszabb-rövidebb szolgáltatás kiesést okozhatnak.
A GKM 122/2004. (X. 15.) rendelete szerint a biztonsági övezet környezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát elérik.
A vezetékek biztonsági övezetének terjedelme:
Amennyiben szükségét érzi a munkálatokkal kapcsolatos megbeszélésnek -feszültségmentesítés, felügyelet kérése stb. - készséggel állunk rendelkezésükre.
Hívja a Kontakt Centert (helyi tarifával hívható telefonszám):
ELMŰ: 06-40-38-38-38
ÉMÁSZ: 06-40-28-28-28
Felhívjuk a figyelmét, hogy ha az ingatlan tulajdonosa gallyazási kötelességét nem teljesíti, az áramszolgáltató a közcélú villamosmű működtetésének törvényben előírt kötelezettsége miatt (2007. évi LXXXVI. törvény) a veszélyt saját költségén el kell, hogy hárítsa, amely munkálatok elvégzését az ingatlan tulajdonosa (kezelője) tűrni köteles.
A gallyazási munkát az áramszolgáltató rendszerint vállalkozásba adja. Kertészettel, parképítéssel foglalkozó szakértő cégek kapnak megbízást, melyek rendelkeznek kellő gyakorlattal, szaktudással (kertészeti, botanikai ismeretek) és a szükséges felszereltséggel. A végeredmény azonban nem feltétlenül ugyanaz, mintha azt a fa tulajdonosa végezné el, hiszen az áramszolgáltatónak érthető módon a biztonságos üzemeltetés és a legkisebb költségráfordítás az érdeke.
Az áramszolgáltató csak a védőtávolságban benőtt ágak eltávolítását végzi el, a fa többi részének egyébként indokolt metszését, ritkítását nem. Ezért célszerű, ha a gallyazási munkát a fa tulajdonosa végzi el.
Szabadvezeték alá ültetésre javasolható, alacsony koronamagasságú díszfafajták:
Erdőnyiladék tisztítás
A nagytávolságú villamos energia átvitelt szolgáló távvezetékek nem ritkán erdőt kereszteznek. Az erdőben haladó távvezetékek biztonságos üzemeltetése érdekében erdőnyiladékot szoktak kialakítani. Szélességét szabvány írja elő, a nyiladékban a fák magassága korlátozva van. A nyiladékot időről időre meg kell újítani, hiszen az erdő növényzete igyekszik azt benőni.
Az áramszolgáltatók jogait és kötelességeit ez esetben is különböző jogszabályok és szabványok szabályozzák. A jogszabályok alapján, a gallyazáshoz hasonlóan, itt is elsősorban a tulajdonos, kezelő (erdőgazdálkodó) feladata az erdőnyiladék tisztítása, ha nem végzi el, a munkát az áramszolgáltató jogosult elvégezni. Az áramszolgáltató az erdőnyiladék tisztítási munkát is vállalkozásba adja. A gallyazáshoz hasonlóan itt is jól felszerelt, tapasztalt, szekértelemmel bíró vállalkozások kapnak megbízást.
Az erdőnyiladékok talaja általában jó termőképességű, többféle célú hasznosítása is lehetséges, pl.: vadgazdálkodás számára takarmánytermesztés. Ilyen irányú tevékenységekkel elérhető, hogy a nyiladéktisztítás ne csak egy kötelezettség, hanem a gazda számára is előnyös legyen.
Az erdő fontos élőhely is, különböző növény –és állatfajoknak ad otthont. Így van ez az erdő részét képező nyiladékokkal is, ezért nagyon fontos, hogy ha lehet, gazdaszemlélettel is bíró erdőgazdálkodó végezze el a nyiladéktisztítási munkát.
Gyakori kérdések:
Mikor van a vezetékhez túl közel a növényzet?
A növényzetet olyan állapotban kell tartani, hogy a következő gallyazásig - a növekedést is figyelembe véve - ezek a távolságok biztonságosan meglegyenek.
Mikor kezdi meg az áramszolgáltató a munkáját?
Az áramszolgáltató az érintettek értesítése mellett folyamatosan végezheti az üzemeltetését veszélyeztető növényzet eltávolítását. Az ingatlantulajdonosoknak a Kontakt Center áll rendelkezésére ahhoz, hogy az áramszolgáltatót értesítsék arról, hogy a munkát maguk fogják elvégezni.
Szabad-e növényt ültetni villamosvezeték alá?
Fontos tudnivaló, hogy a biztonsági övezetben tilos olyan fát telepíteni, amely a vezetéket veszélyezteti. Ha fát ültetünk, mindig gondolni kell a fa végleges formájára, méretére, tehát arra, hogy a fa néhány év múlva sokkal nagyobb lesz. Inkább olyan helyre telepítsük, ahol hosszabb távon sem zavarja a vezetéket, illetve ahol a vezeték hosszabb távon sem fogja a fa életét megnyomorítani. A szabadvezeték alá csak olyan fafajták ültetése célszerű, melyek kifejlett koronamagassága nem éri el a vezeték biztonsági övezetét.
Ebben az esetben a gallyazás gyakorisága és mértéke jelentősen csökkenthető, esetlegesen teljesen elhagyható.
Gyümölcsfák közül vezeték alá nem javasoljuk a magasra növő diót, mandulát, cseresznyét, meggyet, szilvát, almát, körtét, sárgabarackot. Ezek közül törpe alanyra oltott változatban ültethető például az alma, a körte, a meggy. Fajtától függetlenül választható az őszibarack, birs, illetve a cserjék: ribizli, köszméte, josta, stb. A mogyoró nem javasolt, mert ugyan bokor alakban ismert, de szerencsés körülmények között akár 6-7 méter magasra is megnőhet.
A fák környezetünk, a villamos energia ellátást biztosító villanyvezetékek komfortérzetünk meghatározó tényezői. Tegyünk érte, hogy ne zavarják egymást.